Tudományos kutatások az Arany- és Ezüstkolloiddal

Ezüst kolloid

Az orvosi kutatások rávilágítottak az ezüst emberi szervezetben kifejtett jótékony hatásaira, különös tekintettel az immunrendszer védelmére:

• Dr. Gary Smith szerint, az ezüstkolloid nélkülözhetetlen a szervezet védekezési rendszerében, amolyan „második immunrendszerként funkcionál”. Dr. Smith az immunrendszer gyengülése összefüggésbe hozható az ezüsthiánnyal...
  

• Dr. Robert O. Becker kutatása során megállapította, hogy az ezüst hatékony  csontregenerálódás területén. Dr. Becker úgy találta, hogy az ezüst hatására csonttörések esetén 50%-al lerövidíthető a gyógyulás ideje.
  

• A ’Science Digest’ magazinban 1978-ban megjelent cikk szerint az ezüskolloidnak mindösszesen 6 percre van szüksége ahhoz, hogy megkezdje a szervezet megtisztítását körülbelül 650 különböző baktériumtól és kórokozótól.
  

• Ezenkivül az ezüst elősegíti a bőr -és sok más finomszövet újraképződését. Bőrregeneráló és a sebgyógyulást elősegítő hatásai miatt a 20. század első évtizedeiben az orvosok vékony ezüstfóliákat is használtak sebkötöző anyagként – tegyük hozzá, sikerrel tették mindezt!

Az ezüstkolloid olyannyira erős fertőtlenítű hatásokkal rendelkezik, hogy ezt az orvostudomány sem hagyhatta kihasználatlanul: az Egyesült Államok sebészeti klinikáin az égési sérülések 70%-át manapság ezüstkolloid oldattal kezelik.

Forradalmi áttörés!? - Dr. Björn Nordenström, a ’Karolinska Institute’ megbízásából ezüstkolloiddal kísérletezett rákos fertőzések kezelésében. A svéd orvos-kutató állítja, a gyógyulás szemmel is jól látható volt, éppen ezért nagyobb siker érhető el egyes rákos fertőzéseknél az ezüstkolloiddal, mint a kemoterápiás kezelésekkel. Dr. Nordenström professzor osztrák kollégájával, dr. Rudolf Pekarral karöltve részt vett egy megközelíthetőleg 80-86%-os sikerrel bíró rákterápia, az ezüst/arany elektródákkal végrehajtott kezelés, az ECT (Elektro-Cancer Treatment, magyarul Elektro-(rák)terápia) „megalkotásában”.

Aranykolloid

A híres kínai alkimista, aki jóval megelőzte saját korát, Ko Hun (281-361) már felfedezte, hogy az oldott aranyat tartalmazó ital, sajátos életelixír, amely fiatalító és öregedést gátló hatású.

Ko Hun után a középkorból találunk olyan feljegyzéseket, amelyekben leírják, hogy az alkímiában többen is oldott arannyal kísérleteztek. A korszakban aranyporból kevert italokat végtagfájdalmak és ízületi gyulladások enyhítésére fogyasztották.  
A 19. század második felében Michael Faraday-nek köszönhetően megszületett a ’kolloid’ elnevezés. Faraday kísérletei során először állított elő aranykolloidot, és a görög kolla (’enyvszerű’) szóval írta le a keletkező oldatot.

A Nobel-díjas német bakteriológus, Dr. Robert Koch (1843-1910) felfedezte,  hogy a TBC-t okozó baktérium az arany jelenlétében nem életképes!

Az USA-ban a dokumentációkból származó információk után kijelenthető, hogy 1885 óta alkalmazzák az aranykolloid oldatot az alkoholfüggőség enyhítésére. Kutatások kimutatták, hogy a káros szenvedélyek utáni vágy valóban csökkenthető az aranykolloid hatására: az alkohol mellett, a dohányzás utáni vágy, valamint, a koffein –és szénhidrátfüggőség is mérsékelhető.

Az 1900-as években a sebészek gyakran ültettek arany darabkákat a bőr alá, a gyulladt ízület közelébe, a térdbe vagy a könyökbe. Ennek eredményeként a fájdalom gyakran alábbhagyott vagy teljesen meg is szűnt. Az ízületi gyulladások kezelésére 1927 óta folyamatosan használnak aranyat, arany oldatot.

Egy tanulmányukban kimutatták, hogy a kolloid arany javítja az agy teljesítményét: 3-4 héten keresztül napi rendszerességgel fogyasztva az aranykolloid akár 20 %-kal is megnövelheti az IQ-t, javíthat a koncentráló képességén és élesítheti az elmét. Úgy gondolják, hogy a kolloid arany fokozza a testben és a központi idegrendszerben lévő idegvégződések vezetőképességét, ezáltal javítja a fizikai és szellemi teljesítményt. Ez összhangban van Edgar Cayce azon véleményével, mely szerint az arany segít újjáépíteni az idegrendszert. Cayce leírta, hogy: „az arany és az ezüst megfelelően adagolva majdnem duplájára növelheti az élettartamot”.

A biokémiában is felfigyeltek az arany szervezetre gyakorolt gyógyhatásaira:

• 2002-ben ausztráliai és új-zélandi kutatók az arany felhasználásával rákellenes gyógyszereket késztettek, amelyeket egereken teszteltek. A vizsgálat eredménye a következő volt: az egerek méhében a rákos sejtek hatékonyan pusztultak el anélkül, hogy az egészséges sejteket tovább károsították volna!
  

• 1935 júliusában a ’Clinical, Medicine & Surgery’ orvosi folyóiratban jelent meg  Edward H. Ochsner, a chicagoi Augustana Kórház sebészének egy cikke, ’Aranykolloid a gyógyíthatatlan rákos esetekben’. Edward H. Ochsner a következőképpen fogalmazott:

“Amikor a rákos állapot már reménytelennek mondható, akkor az aranykolloid segít elviselhetőbbé tenni a halálos kórt  mind a beteg, mind pedig az ő környezete számára. Nagyban csökkenti a fájdalmat, javít a beteg kedélyállapotán, és részben lerövidítheti a végelgyengülés fázisát (általános fizikai hanyatlás és alultápláltság, amely általában a betegségek vége felé jelentkezik erős tünetekkel) legtöbb esetben.” – írta Edward H. Ochsner

• Bizonyos rákbetegségek gyógyításában is alkalmazható az oldott arany. Férfiaknál, prosztatarák estén  mikrószkópikus méretű aranylemezkék injekciója, segíthet a fertőzés továbbterjedésének a meggátolásában.
  Nőknél, petefészekrák esetén kolloid aranyat, vagy aranygőzlézert alkalmaznak, és kimondottan csak  a rákos sejteket elpusztítására alkalmazzák őket.
  

• Az AIDS-kutatásban is kísérleteztek már az arannyal. Teszteltek egy olyan aranyvegyületet, amely AIDS kezelésére szolgálhatna, meggátolva a vírus szaporodását.   

Az arany fontos orvosbiológiai eszköze is egyben. Tudósok a „szervezet viselkedésének” a tanulmányozása során egy molekuláris markert egy mikroszkópikus arany részecskével kapcsolatak össze. Így pontosan követni tudják a marker a mozgását a szervezetben, mivel az arany látható elektronmikroszkóp alatt. Végeredményként pedig a tudósok ténylegesen meg tudják figyelni a sejtekben zajló reakciókat.
Néhány kutató a DNS-re is helyezett már arany részecskét, hogy tanulmányozza a hibrid genetikai anyagot a sejtekben.

Dr. Peter Himmel és Dr. Guy Abraham 1997-ben publikáltak egy tanulmányt a ’Journal of Nutritional and Environmental Medicine’-ben. Leírták, hogy azok a betegek, akiknek a fájdalmát aranykolloiddal kezelték, a fájdalom jóval nagyobb mértékű enyhüléséről számoltak be, mint azok, akik placebot kaptak.

Souhaila McReynolds és Dr. Joel Dill, a ’Journal of Frontier Sciences’-ben megjelent tanulmányában összefoglalták, hogy azok, akik napi 30 mg aranykolloidot fogyasztottak 4 héten át, magasabb IQ-értéket produkáltak (24 ponttal), mint korábban. Felettébb érdekes az, hogy a kísérletet 4 hét után nem fejezték be, hiszen további 2-3 hétig megfigyelték az alanyokat, akiknél az IQ-szint az aranykolloid fogyasztásának a megszűnésével visszasüllyedt az eredeti értékre.